Vérkarkas

A likantrópia során egy ember farkassá változik. A folyamat a metamorfózishoz hasonlatos. A kifejezés az ősi görög lykánthropos szóból ered (lúkus - farkas, anthropos - ember).
A kifejezést nem csupán arra használják, ha egy ember farkassá változik, hanem arra is, ha bármilyen más állattá, bár a helyes kifejezés erre a teriantrópia.
Kétféle változata van: az első egyfajta mentális betegség, melyben a beteg farkasnak, vagy más állatnak képzeli magát és ennek megfelelően viselkedik. Még akár a vérszomjat is magában foglalhatja. Néha klinikai likantrópiának is nevezik, hogy megkülönböztessék a legendákban használatos változatától.
A második típusa a mágikus-eksztatikus átváltozás, amikor a személy vérfarkassá változik egy főzet vagy ráolvasás hatására. Néha a "köpönyegforgató" kifejezést is alkalmazzák rá.A vérfarkas (werewolf) tulajdonképpen nem más, mint "ember-farkas".
A kifejezés valószínűleg az óangol "wer(e)" szóból ered, mely "embert" jelent (férfit, vagy semleges neműt), vagy pedig a latin "vir" szóból, mely szintén férfit jelent. Sok más germán nyelvben is megtalálható ez a szó, például a gótóknál a "wair", az ó-magas-németben a "wer", az óporoszban a "wirs" és az íreknél a "fear".
A második elem a "wlkwo" vagy "wulf", mely egyszerűen "farkast" jelent. A két elem együtt "ember-farkas".
Egy másféle szófejtés szerint az óangol "weri" (viselni) és a "wolf" (farkas) szóból tevődik össze, így farkasbőrt viselő emberre utal.
Más források szerint a kifejezés a "warg-wolf" szóból ered, melyben a "warg" (vagy később "werg", "wero") a skandináv "varg" szó rokona. Az óskandináv nyelvben a "vargr" szó kettős jelentéssel bírt, egyrészt jelölte a farkast, másrészt az istentelen embert.
A "vargulf" egy olyan farkas, mely lemészárolja a birkákat és marhákat, de csak egy kicsit eszik belőlük. Az állattartóknak igen nagy problémát jelentettek, így kénytelenek voltak elpusztítani az őrjöngő farkast. Ezt követően a farkas prémjét kitették díszként a fiatal gyermekek hálószobájába, mivel úgy hitték, hogy természetfeletti erőt ad a csecsemőknek. A "warg" szót az óangolban egy külön farkasfajra használták (lsd. J. R. R. Tolkien: A babó c. regényében), illetve a sorozatgyilkosokra.
Sok európai országban és kulturában léteznek történetek a vérfarkasokról. A legtöbb kifejezés közös proto-indoeurópai gyökerekből ered.
Francia: loup-garou
Görög: lycanthropos
Spanyol: hombre lobo
Bolgár: varkolak, vulkodlak
Cseh: vlkodlak
Szerb: vukodlak
Orosz: oboroten, vurdalak
Ukrán: vovkulak, vovkun, pereverten
Horvát: vukodlak
Lengyel: wilkołak
Román: vârcolac
Skót: werewolf, wulver
Angol: werwolf
Ír: faoladh, conriocht
Német: werwolf
Dán/Svéd: Varulv
Gall, Portugál: lobisón, lobisomem
Litván: vilkolakis, vilkatlakis
Lett: vilkatis, vilkacis
Észt: libahunt
Finn: ihmissusi
Argentin: lobizón, hombre lobo
Olasz: lupo mannaro